Az emberi erőforrás gazdálkodás
elmélete, gyakorlata ez ideig csak olyan oldalról közelítette
meg a foglalkozatás és a humánmenedzsment kérdéskörét,
amely általánosságban vizsgálta azok szerepét, jelentőségét.
A humánerőforrás gazdálkodás vagy menedzsment ma már
önálló tudománynak és önálló vezetési feladatnak, funkciónak
tekinthető. Kialakult az elméleti ismeretanyaga, önálló
módszertana és gyakorlata van. A felsőoktatási intézmények
elsősorban posztgraduális képzésben foglalkoztak az oktatásával,
de ma már a felsőoktatási reform eredményeként graduális
szakok is megjelennek az emberi erőforrás gazdálkodás
oktatása területén. Ezek tananyagában ez ideig nem foglalkoztak
a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek alkalmazásának,
foglalkoztatásának, vezetésének és irányításának, karrierépítésüknek
speciális kérdéseivel.
A Debreceni Egyetem Agrárgazdasági és
Vidékfejlesztési Kara ezen belül a Vezetési és Munkatudományi
Tanszék több mint egy évtizede foglalkozik a humánerőforrás
menedzsment kutatásával és oktatásával. Különféle szakok
tantervében önálló tantárgyként is oktatjuk ezt az ismeretanyagot.
A vezetési és menedzsment tantárgyak tananyagában pedig,
ilyen témájú modulokat alakítottunk ki. 1997-től kezdődően
diplomát adó képzés formájában humánmenedzser szakirányú
továbbképzési szakot indítottunk és a Debreceni Egyetem
évente 40-50 ilyen diplomát ad ki. Az emberi erőforrás
gazdálkodásával és menedzselésével kapcsolatos szakok
szakvezetője dr. Berde Csaba tanszékvezető, egyetemi
docens.
A szakokon folyó képzés szervezéséért
a Vezetéstudományi Tanszék a felelős. Köztisztviselők
továbbképzésére emberi erőforrás menedzsment programot
engedélyeztettünk 2002-ben, amely OKÉV 05-02-3102 regisztrációval
rendelkezik. Tehát mind a felnőttképzés, mind a graduális
képzés területén több éves oktatási és kutatási tapasztalatokkal
rendelkezünk.
EsélyEgyenlőségi Emberi Erőforrás Menedzsment
tananyag kidolgozását indokolja az is, hogy a statisztikai
adatok szerint Magyarországon több, mint ötszázezer fogyatékossággal
élő személyt tartanak nyilván. Azonban, ha alaposabban
áttanulmányozzuk a rokkantnyugdíjasok és megváltozott
munkaképességűek számára vonatkozó statisztikai információkat,
akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy jelenleg
Magyarországon közel egymillió megváltozott munkaképességű
és fogyatékos ember él, akiknek az aktív foglalkoztatása
elenyésző. Ennek a munkaerő forrásnak az aktivizálása
az elkövetkező években, évtizedekben nagyon fontos gazdásági
kérdéssé válik. |